Emlékszel még?
Emlékeznek még az első alkalomra, mikor találkozott a tekintetük? Vagy az első randevú előtti izgalomra? Azokra a bizonyos repdeső pillangókra a gyomorban? És az első közös pillanatokra? Az első séta, az első beszélgetések, az első közös reggelik, ebédek, vacsorák, az első mozik, az első közös kirándulások, az első otthoni begubózások, az első egymás előtti bénázások vagy bakizások, amikor egy jót nevettek egymáson? Emlékeznek rá?
Néha el is felejtjük, hogy mennyi szép momentuma volt a párkapcsolatunknak.
Pedig ezek azok a pillanatok, amelyek megalapozták a párkapcsolatot, a közös élet kezdetét. Az idő elteltével egy kicsit kopik a fény, és minél régebb óta vagyunk együtt a párunkkal, valahogy annál könnyebben feledkezünk meg arról, hogy közös programokat is szervezzünk. Talán már kevesebbet járunk a kedvesünk kedvében is. Valahol természetesen jön ez a szakasz, a napi teendők, a munka, a gyerekek, egy sor olyan új dolog akad, amellyel adott esetben lehet, hogy először találkozunk, és helyt szeretnénk állni mindenben.
Sokszor előfordul, hogy mindketten érzik a kapcsolatnak ezt a fajta ellaposodását, az egymástól való különböző mértékű eltávolodást. Ha hasonló problémával érkeznek hozzám párkapcsolati tanácsadásra, vagy akár egyéni tanácsadásra is, ha először csak az egyikük érzi ezt az állapotot, akkor kezdetnek szívesen emlékeztetem a párokat arra, hogy milyen is volt a kapcsolatuk eleje. Hogy mit is tettek együtt. Hogy hogyan is érezték együtt magukat. Érdemes erre időt szánni, mert a nosztalgia itt is jó ötlet. Régi érzéseket, élményeket elevenít fel, amely új energiát is adhat, és segíthet kicsit leporolni a kapcsolatot.